Születésnapodra – Willie Carson

A brit turf legendás alakja ma ünnepli 77. születésnapját.

1942. november 16-án, a skóciai Stirling-ben látta meg a napvilágot William Fisher Hunter Carson, akit a világ csak „Willie” Carson-ként ismer leginkább. Élettörténete kezdete épp ellenkező szeretett sportágunkban megszokottal: Carson ugyanis nem lovas családba született.

„Édesapám, akit Tommy-nak hívtak, Fyffes banánrakodó volt; míg May nevezetű édesanyám pincérnő. A lósport kicsit sem volt a véremben. Nem voltak lovak a családban – de még egy kutya sem. Csak a magasságom vett rá arra, hogy a lóversenyzésbe fogjak, hiszen olyan kicsi vagyok.

Tiniként a dunblanei istállóban vettem lovaglóleckéket. A lovak folyton megrúgtak és megharaptak! Vicces állatok voltak, és évekbe telt, míg megértettem őket.” – emlékezett vissza Willie.

A zöldfülű „suhancból” azonban a brit gyep eddig negyedik legsikeresebb zsokéja vált, ha csak a győzelmek számát vesszük alapul: Sir Gordon Richards, Pat Eddery és Lester Piggott mögött áll az örökranglétrán a belföldi sikereket tekintve, hiszen 1962 és 1996 között 3828-szor térhetett vissza lovával a győztesek körébe.

1957-ben az Észak Yorkshire-i Middleham-ben kezdte lovastanulói karrierjét Gerard Armstrong-nál, és egészen 1962-ig kellett várnia első, de korántsem utolsó győzelmére. Pontosan tíz évre rá meg is szerezte első Champion címét, hiszen 132 nyertessel a háta mögött és az első brit klasszikusával (2000 Guineas High Top nyergében) a zsebében ő teljesített a legjobban a szezonban.

Derby-győzelem 1994-ből Erhaab hátán.

1973-ban rákontrázott, de ’78-ig nem tudta újra elhódítani a címet, amit Lester Piggott-tól vett át, mert Pat Eddery ücsörgött a trónon. 1978-ban, 1980-ban és végül 1983-ban azonban újra fel-feljutott a csúcsra. Hol ezzel, hol azzal viaskodott az élen, de leginkább egyik legközelebbi barátját, Lester Piggott-ot tarotta legnagyobb riválisának: „egy istencsapás volt, folyton megvert!” – jellemezte egyszer mókásan kapcsolatukat, de a már négy éve elhunyt Eddery-vel is komoly barátság született. Majdnem olyan komoly, mint amilyen csatákat a turfon vívtak.

Carson karrierje akkor kezdett felfelé ívelni, 1976 után leggyümölcsözőbb trénerét is megtalálta Dick Hern személyében, aki magának a Királynőnek a lovait edzette West Ilsley-ben. 1978-ban pedig már Hern első számú zsokéjává vált, leváltva a nem kisebb nevű Joe Mercer-t.

Dunfermline és Carson az élen Alleged előtt a St Leger-ben.

„1977-ben, a Királynő gyémántévfordulójának évében én lovagoltam Őfelsége kancáját, Dunfermline-t győzelemre az Oaks-ban és a St. Leger-ben is. Nagyon kiváltságosnak éreztem magam, hogy lovagolhattam a felségnek. Anyám elvitt megnézni a Királynőt a limuzinjában, mikor meglátogatta Stirling-et. Elképzelni se tudtam volna, hogy húsz évre rá mellette fogok ülni az étkezőasztalnál – hihetetlen volt. Arra is emlékszem, hogy Bing Crosby-val beszélgettem Lord Derby páholyában a Grand National alatt; valamint Albert Finney-vel ebédeltem Londonban, Omar Sharif-fal pedig Deauville-ban.”

A Hern-Carson duó egy mai O’Brien-Moore vagy Gosden-Dettori ekvivalense, így közös eredményeiket felsorolni kétélű penge lenne. Klasszikusok, Royal Ascot, Goodwood és a legelitebb angol futamok mind legalább egyszer győztesükként jelzik őket gazdag történelmükben. John Dunlop tréner szintén olyan kaliberű lovakat adott Willie alá, akiből ő később akár Év Lovát is faragott. Carson összesen 17 brit klasszikust nyert, egyet ráadásul úgy, ahogyan még valószínűleg senki a világon:

1988-ban azzal a Minster Son-nal nyerte meg a St Leger-t akit saját maga tenyésztett.

Mert időközben, 1980-ban megvásárolta a Minster Stud-ot második feleségével, Elanie-val. ’83-ban megkapta az „Order Of The British Empire” kitüntetést kiemelkedő szolgálataiért a lósportban, és a mai napig is a TV-ben dolgozik.

„14 évig társ-műsorvezető voltam a BBC-ben Clare Balding-gal – és nem titkoltan fellépőre kellett állnom, hogy felérjek hozzá. Később odaadtam a fellépőm egy adományszervezetnek, akik elárverezték.”

Négy évtizedet lovagolt, 36 csontot tört és kétszer került életveszélyes állapotba. 54 évesen akasztotta szögre a csizmát. Négyszer nyerte az Epsom Derby-t, ahol minden alkalommal a verseny előtt azzal riogatta a többi zsokét, hogy mennyien nézik majd éppen őket a világban.

Első feleségétől, Carol-tól három gyermeke született, és már ötszörös dédszülők.

Boldog születésnapot kívánunk neki az ő szavaival, kívánjuk, hogy így legyen:

„Egészségesen szeretnék élni ameddig csak tudok, és szeretném, hogy úgy emlékezzenek rám, mint egy szorgalmas emberre, aki a legjobbját nyújtotta.”

Képek: Amazon, Racing Post Horse Racing Tips