Tündérmeséből szappanopera

Maria Borell élete legszebb napjából a legrosszabba csöppent egy éjszaka után.

Maria Borell a Breeders’ Cup győzelmének mámorában. Fotó: Paulick Report 

Maria Borell 2013 óta hivatásos tréner az USA-ban, de 2015 augusztusáig nem sokak által volt ismert a neve. Akkor ünnepelhette ugyanis a 32 éves idomárnő első Gr1 győzelmét a fantasztikus Runhappy által. Super Saver hároméves fia egy, a LeComte-ben elszenvedett 9. helyezés után került Borell keze alá zavaros körülmények során, „úgy ahogy április környékén” – az ő szavait idézve.

Tündérmesébe illő módon a mén amióta Borell gondjaira lett bízva, 5 versenyéből egyszer sem kapott ki, köztük a King’s Bishop (Gr1) és a Phoenix Stakes (Gr3) mezőnyét is könnyedén verte, majd szerzett magának világraszóló hírnevet a Breeders’ Cup-on aratott diadalával. A Sprint-ben ugyanis tőle aligha látott stílusban, a vezető lovak mögött utazva kerekedett felül az ország legjobbjain és állított fel új pályarekordot. Trénerasszonya, Maria Borell a fellegekben: karrierje legszebb napját élvezhette. Egészen másnapig…

A James és Linda McIngvale tulajdonában lévő Runhappy másnap reggel a menedzser, Laura Wohlers (aki egyébként Linda McIngvale ikertestvére) utasítására edzeni indult volna a pályára. Maria Borell azonban óvatosságból ezt megtagadta, mert duzzadtnak és melegnek ítélte a ló lábait, így ott helyben ki is rúgták. Twitter fiókján olvashattunk az esetről, melyben azt is megemlíti, hogy a King’s Bishop óta folyamatos küzdelemben volt, mivel mindenki mindig mindent meg akart változtatni.

Laura Wohlers – aki Runhappy-t még Borell előtt trenírozta – azonban azt vallotta, hogy a trénerváltásról szóló döntés már a reggeli egyet nem értés előtt meg lett hozva; és hogy Runhappy-t mindig megmozgatták versenyek után, valamint az állatorvos semmi gondot nem tapasztalt a mén lábaival kapcsolatban.

„Nagyon tiszteljük Maria-t. Szerintünk remek munkát végzett, de sajnálatos módon eljött az idő nekünk, a csapatnak, hogy tovább lépjünk.”

Runhappy Wohlers keze alá került vissza (ő készítette fel élete első két versenyére is, melyek egy Maiden győzelmet és a 9. helyet a LeComte-ban eredményeztek) aki talán a Malibu-ra (Gr1) fogja edzeni a mént, vagy egy másik trénernek átadja.

„A döntés, hogy egy másik irányba haladjuk tovább nem ma lett meghozva” – nyilatkozta Wohlers. „Ma reggel (nov. 1- szerk.) nem volt duzzadás. Százezer alkalommal ellenőriztem lovakat az életemben. Meleg volt, de nem jobban, mint más olyan lónak, aki 1:08-at futott. Borell már máskor is ellenkezett. Ez az érdekeltségek ellentétje. A legjobbakat kívánom neki. Nagy része volt a ló sikerében, de egy másik irányba fogunk tovább haladni.”

Ennek fejében Maria Borell beperelte a Gallery Racing Stables LLC-t valamint James és Linda McIngvale-t. Az ügybe belevonták Keeneland Egyesületet és a Breeders’ Cup Limited-et is, hogy gyakorlatilag vegyék vissza a pénzdíj annak a részét, mely őt illetné. A trénerasszony ugyanis közel $120,000-t (34 millió forintot!) nem kapott kézhez, mely jogilag az övé, de a menedzsmentnél „maradt”. Csak hogy ez ott megbukott, hogy a két előbb említett szervezet nem tud Borell segítségére lenni, egyedül a zsokék díjainak esetében lenne hatáskörük bármit is tenni.

Nagy irigység áldozata lett mind Maria Borell, mind Runhappy – a látványos sikerek ellenére lecserélni a trénert talán nem a legjobb döntés. De nem is ritka McIngvale-ék háza táján: a Blood-Horse szerint a 20, telivértartással telt évük alatt 33 trénert vettek fel – és szabadultak is meg tőlük. Ha a számlálásuk nem jó, akkor is csak több lehet. A két évtized alatt pedig most ünnepelhettek először Gr1 sikert, ráadásul Borell-nek köszönhetően kettőt.

Fotók: Twitter – Maria Borell

A trénerdráma azonban nem szabad hogy csorbítsa a ló megítélését – jó eséllyel az Év Sprinterévé lesz választva, reméljük nem fog senkit sem ez a szappanopera visszatartani az Eclipse Awards szavazásán. Irtó kínos köszönetbeszéd lenne ez McIngvale-ék és Wohlers részéről a szakma krémje előtt, az biztos. De a ló megérdemelné!