Tony Cruz – a legenda

Avagy miért tartozik a hongkongi tréner a lóversenyzés igazi legendái közé?

Teszi fel a kérdést egyik kedvenc szaklapunk, a Thoroughbred Racing Commentary.

Tavasszal szokatlan látványt nyújtott Sha Tinben, hogy a helyi zseni, Tony Cruz a szokásos bicikli helyett gyalog jelent meg a versenypályán. Pedig mikor nem gátolják meg benne a vírus miatti lezárások, korához képest meglehetősen sportos életmódot folytat: rendszeresen biciklizik és golfozik, amiben a szintén sztárstátuszban lévő lovas, Zac Purton szerint egészen kiváló.

Persze közel sem annyira, mint a lovakkal. Reggel maga nézi körbe a lovait és figyeli, ahogy az első csapat kivonul a pályára, majd a földről tekinti meg rendre fehér kantárt viselő idomítottjai száguldását. A fehér kantár már Cruz védjegyévé vált, elmondása szerint azonban ennek semmi különösebb oka nincs azontúl, hogy neki így tetszik, mert nem olvad bele a pejek és feketék sötét szőrébe.

A számos Gr1-trófeával büszkélkedő Exultant és Zac Purton

Cruz története egészen a hongkongi lóversenyzés születéséig nyúlik vissza: 1972-ben az első engedélyezett zsokék között volt, a lécet pedig olyan magasra tette, hogy jó ideig minden feltörekvő hongkongi lovasnak az ő árnyékából kellett kinőni.

Tony nagyon különleges Hongkongban. Mikor fiatalok voltunk, mind felnéztünk rá, mind hallottuk a nevét. Már kisgyerekként, mikor még nem is érdekelt a versenyzés, mégis tudtam, ki az a Tony Cruz. Mindenki ismeri Tony Cruzt.” – meséli a város egyik legjobb helyi lovasa, Vincent Ho.

Az úttörőnek számító Cruznak persze még jóval nehezebb dolga volt a 70-es években, mint a jelenlegi lovasoknak. Még a Royal Hong Kong Jockey Club bonyolította a versenyzést, akik nem igazán tudták hova tenni az iparban dolgozókat, így a Happy Valley-i óratoronytól kezdve a szimpla tető alá besorakoztatott emeletes ágyakig meglehetősen problémásan töltötték az éjszakákat, míg a 80-as évek közepén nem épült egy hostel a pálya mellé.

Bár már apja és bátyja is versenylovasok voltak, Tony Cruz új hullámot indított el. Első győzelmét 1974 végén aratta. Elmondása szerint ez akkoriban még inkább a vadnyugatra hasonlított, többször előfordult, hogy a vesztes lovasok futam után fenyegették és akár fojtogatták a győztest, ami az akkor 16-17 éves Cruznak nem épp volt vonzó jövőkép a harmincasokkal szemben.

Verseny előtt a Királynővel

Ugyanakkor jó néhány szép emlék is kötődik ehhez az időszakhoz. Találkozott Philippe Paquet-val és az akkor fénykorát élő Pat Eddery-vel, valamint zsokéévei legkiemelkedőbb lovával, Triptych-csel öt Gr1 nagydíjat nyertek Európában 1986-ban és 87-ben.

A tizedforduló környékén az öreg kontinensen számos sikert ünnepelhetett Franciaországban és a két szigetországban, mialatt Aga Khan istállójának lovagolt. Győzelmeit hosszasan sorolhatnánk, ráadásul néhányszor még maga Erzsébet királynő színeit is magára ölthette.

Lovasként összesen 946 alkalommal diadalmaskodott Hongkongban és hatszor avatták bajnokká, nem beszélve európai trófeáiról, ezzel megalapozta hírnevét, mint Hongkong első számú hazai tehetsége.

Trénerként aztán folytatódott a diadalmenet: klasszisairól évekig lehetne írni, közéjük tartozott többek között minden idők legikonikusabb hongkongi lova, Silent Witness (a képen), de csak az elmúlt évekből is olyan Gr1-bajnokokat említhetünk, mint Exultant, Time Warp vagy a 2019-es Derby-nyerő Furore.

A legenda.” – vágja rá Zac Purton Cruz nevének említésére. Az ausztrál születésű zsoké egy évtizede lovagol rendszeresen a trénernek, sok jelenlegi csillag alatta futott fel. “Van tapasztalata, kétség kívül tudja, mit csinál. Egy dolog, amit biztosan tudok Tony-ról, hogy valódi hatodik érzéke van. Igazi állatbarát és nagyon jól megérti őket. Rendszeresen tanulmányozza a személyiségüket és a viselkedésüket. Megérzi, ha egy ló aznap jól fog futni.

Ezzel nem szállhatunk vitába: az elmúlt negyven évben Tony Cruz példa nélküli életművet állított fel Hongkongban – és hol van még a vége…

A cikk forrása a Thoroughbred Racing Commentary.

Képek: Racing Post, TRC, HKJC