Születésnapodra – William J. Hartack – 1. rész

1932-ben ezen a napon, azaz december 9-én, Ebensburgban (Pennsylvania) született a „uncompromising honesty and great skill” azaz a kompromisszum nélküli őszinteség és nagyszerű képességű zsoké, Bill Hartack.

billhartack-laurel-1955.jpg

Aki pályafutása során öt Kentucky Derbyt és három Preaknesst nyert, de karrierje egésze ennél sokkal több sikert tartogatott számára. Ismerjék meg Norther Dancer lovasát.

Gyermekéveit az iskola mellett a családi gazdaságban töltötte, de már nyolcévesen egy hatalmas traumával szembesült. Autóbalesteben elhunyt az édesanyja, így a bányászként dolgozó, meglehetősen szigorú édesapja nevelte fel.  Kis testalkata (17 évesen 163 cm magas és 50 kilogramm volt) révén került a telivériparba, ahová üstökösként robbant be. Első versenyét a Nyugat-virginiai Waterford Parkban nyerte 1952. október 14-én, egy mindössze 100 dollárért vásárolt lovon. 1953-ban 328 nyerése volt, de ennél is beszédesebb a 28%-os, lélegzetelállító győzelmi mutatója. Természetesen apprentice lovas, soha nem ért el ennyit korábban. (Csak viszonyításképpen: 2020-ban, e sorok írásakor, november 23-án Irad Ortiz, Jr. 324 győzelemmel vezeti a profik rangsorát!)

1955 és 58 között a legtöbb versenyt nyerte egy szezonban, míg emellett 1956-ben és 57-ben a legtöbb pénzt is ő kereste a lovak nyergében.

1957-re már abszolút az ország első zsokéjának számított. Ekkoriban a híres Calumet Farm istálló legjobb lovait ülhette, így nem véletlen, hogy az amerikai históriában az

első zsoké lett, aki elérte lovaival a 3 millió dolláros összkeresetet.

Ez a rekord egészen 1967-ig állt, de egy másik emlékezetes tettét 11 éven át próbálták megdönteni a riválisok. Negyven nap alatt hatvankét győzelmet aratott Hialeah-ban (Florida).

Hihetetlen ugye?

És ezzel még nem volt vége a rekordok halmozásának, hiszen abban az esztendőben 43 Stakest húzott be lovaival, ami szintén egyedülálló és páratlan tett. A hab a tortán természetesen az első derby megnyerése volt, ami egészen banális módon hullott az ölébe. Gallant Man nyergében ugyanis felállt Willie Shoemaker, aki később azt állította elnézte a célvonalat, így Iron Liege és Hartack lettek a megdicsőültek. A finisük látható a New York Times képén.

Hartack és Shoemaker ellentétes lovaglási stílusokat mutattak be. Willie általában csendesen ült egy lovon, ahogy ma mondanánk várásra lovagolt, míg Hartack inkább kezdettől fogva szeretett vezetni, és pumpálta,  ostorozta, és lendítette előre lovát. Bill úgy jellemezte lovaglási stílusát, hogy “Tudom, hogy úgy nézek ki, mint egy trágya zsák a lovon“. De ez nem tartotta vissza attól, hogy minden fajta versenyt megnyerjen, beleértve a kicsiket is.

Intelligens, hozzáértő versenyzőként volt közismert, akiben csak úgy buzgott a győzni akarás. De ismert volt – főként nehéz gyermekkorának betudható – kezelhetetlen személyiségéről is. Szembeszállt a versenyfelügyelőkkel, trénerekkel, tulajdonosokkal és újságírókkal egyaránt. Csillapíthatatlan győzelmi vágya miatt szinte mindenkire haragudott. Őszintesége és gyakori heves indulata a versenyzés világában ismerős volt minden résztvevő előtt. 1958 végén, egy dühroham miatt a Calumet Farm megszüntette kapcsolatát Hartackkal. Mivel tudták, hogy egy öntörvényű zseni, azért a legjobb lovaikat továbbra is rábízták.

Emlékszem, nem ő volt a legegyszerűbb srác, akivel könnyű lett volna kijönni.” – mondta Angel Cordero, szintén a Hírességek Csarnokába választott versenyzőtárs.

Holnap folytatjuk!

Nyitókép: Paulick report