Születésnapodra – Daniel Wildenstein – 1. rész

Háromrészes sorozatunkban egy sikeres műkereskedőre, történészre és a galoppsport egyik legnagyobb futtatójára emlékezünk.

Daniel Leopold Wildenstein 1917. szeptember 11-én született a Párizs melletti Verriéres-le-Buissonban. Tanulmányait a patinás Cours Hattemer középiskolában kezdte, majd jött a Sorbonne, utána az École de Louvre.

Még be sem fejezte iskoláit, mikor 1937-ben a Világkiállításon a francia pavilon csoporttitkáraként, valamint a Jacquemart-Andre Múzeum kiállítási igazgatójaként tevékenykedett. 1939-ben Daniel Wildenstein feleségül vette Martine Kapferer-t, egy gazdag francia zsidó család lányát. Két fiuk született, Alec és Guy.

1940-ben New Yorkba költözött és a nagyapja, Nathan Wildenstein által alapított családi cégnél, a Wildenstein & Co.–nál helyezkedett el. Két évtized múlva átvette a cég párizsi és New York-i kirendeltségét, négy év múlva, apja (Georges) halálakor a londoni és Buenos Aires-it is, majd a hetvenes évek elején egy tokiói galériával bővültek.

Apjához hasonlóan Daniel Wildenstein tudós és művészettörténész hírnevet szerzett magának.

Felülvizsgálta és kibővítette az apja által közzétett művészeti katalógusokat, és elkezdett dolgozni saját projektjein, befektetett az archív anyagok beszerzésébe, és létrehozta a Wildenstein Intézetet, ami katalógusokat bocsát ki, amelyek a nagy francia művészek munkáinak hitelesítésére lettek jogosultak.

Ő maga olyan világsztárokról írt követendő műveket, mint például Claude Monet, Edouard Manet és Gauguin.

Az üzleti élet azonban nem elégítette ki, versenylovak futtatásába kezdett.

Az első jó szezonja 1968-ban volt, rá egy évre pedig már champion tulajdonosnak és tenyésztőnek mondhatta magát Franciaországban, amely címekhez többek között a Poule d’Essai des Poulains (Don) és a Grand Prix de Saint-Cloud (Felicio) trófeái segítették. 1970-ben majdnem címet védett a franciák 2000 Guineas-ében, de Faraway Son-t diszkvalifikálták. (Így Klimscha világklasszisa, Caro lett a hivatalos győztes!) Azonban később, mint négyéves több nagydíjgyőzelemmel igazolta kivételes klasszisát.

Legünnepeltebb bajnoka, Allez France 1972-ben megnyerte a kétéves kancák kritériumát (most Prix Marcel Boussac), háromévesen Európa legjobbja a “gyengébbik” nemből. Tarsolyban a Poule d’Essai des Pouliches, a Prix de Diane, a Prix Vermeille trófeái, valamint második az Arc-ban. Ebben a két évben a magyar galoppsport nagykövete, a legsikeresebb személye, Klimscha Albert volt a trénere.

id. Klimscha Albert (1914-1981)

Azért csak két év jutott a magyar kiválóságnak, mert szerződtette az argentin Angel Penna-t, aki főleg a kancákkal varázsolt nagyot.

1974-es első szezonjában a négyéves Allez France öt futásból veretlen maradt. Sikerei közt volt a Prix Ganay, a Prix d’Ispahan és az Arc, bár nagyon szűken, aminek oka az lehetett, hogy az állandó lovas, az éppen ma 80. születésnapját ünneplő, Yves Saint-Martin tíz nappal a verseny előtt megsérült és fájdalomcsillapító injekcióra volt szüksége, hogy lovagolni tudjon. Erről bővebben itt olvashatnak:

Születésnapodra – Allez France

Ez az öt első hely, öt kontinens második világháború utáni legjobb kancájává emelte a lovat.

Ötévesen már nem volt benne annyi tűz, de így is hozta a Ganayt és a Prix Dollart. A francia pályákon champion volt, de két angliai futása nem volt oly fényes. Kétszer futott ott, mindkétszer a Champion Stakesben, de 1973-ban Hurry Harriet, két évvel később Rose Bowl verte meg.

Holnap innen folytatjuk!

Nyitókép: www.wildenstein.com.  Balra főszereplőnk, ülve édesapja.