Shergar story – első rész

A sorozatok rovat elkövetkezendő részeiben Hámori Tibor – “Shergar – Az évszázad lórablása” című, könyvéből közlünk részleteket. Az azóta már megszűnt Ifjúsági lap- és Könyvkiadó Vállalat gondozásában 1985-ben jelent meg a kötet. A közlésre, maga a szerző, Hámori Tibor adott engedélyt. Köszönjük neki.

 

A szerző előszava: “1983. február 8.-án 21 órakor az írországi Ballymany-ménesből elrabolták a világ egyik leghíresebb lovát, a mintegy 40 millió dollárt érő Shergart. Másnap – ügyes külföldi kollégáim jóvoltából – tudomást szereztem a példátlan esetről. Ezen az éjszakán még elég normálisan aludtam, ám hajnalban arra ébredtem, hogy valami motoszkál bennem. Igen, Dublinba kellene utaznom, hogy megtudjak egyet s mást a bűnügyről. Az olvasókat ugyanis érdekli, hogyan lehet elemelni egy ekkora állatot, közönséges pénzszerzési akció volt-e, s vajon hol az áldozat? Nem tagadom – nézzenek flúgosnak – február 10.-én reggel, Shergar már beköltözött az agyamba, s onnan nem akart kijönni, hiába várták őt a különböző nyelven nyerítő, fülig szerelmes kancák.”

 Interjú a lóval

Szokatlan volt a környezet, s a témát sem sikerült kihúzni az agyamból. Odahaza – a bűnügy után – beszereztem néhány adatot az áldozatról. Egy kicsit tanulmányoztam is a lóversenysportot. Csoda, hogy az ágyban bizarr ötletem támadt? Gondolatban, egy titkos helyen ráakadtam az elrabolt lóra. Hogy még abszurdabb legyek, interjút készítettem vele.

– Mr Shergar?

– Parancsoljon.

– Magyar újságíró vagyok borzasztóan örülök, hogy megtaláltam.

– Szép kis jutalmat kap!

– Nekem nem ez a fontos, hanem….

– Pszt, az elrablóim a közelben vannak és mindenre elszánt emberek!

– Ne féljen, s halkan nyerítsen a kérdéseimre. Phű, ez interjú lesz a javából! A világ összes lapja leközli.

– És velem mi lesz?

– Bízza rám magát. Miközben a nyomdában szedik az anyagot, a rendőrség megrohamozza ezt a helyet és kiszabadítja.

– Ó, nagyon köszönöm.

– Mr. Shergar, hallhatnám az önéletrajzát?

– Ó, az én családfám a legendás Eclipse-ig nyúlik vissza, aki két évszázaddal ezelőtt a feje tetejére állította a ló-fatisztaság védelmezőinek a világát. Eclipse egy káprázatos karrier után létrehozott egy olyan nyerő vonalat, amelynek utolsó aktív képviselője én lennék. Világos ugye? Nem csak jó galoppozó vagyok, hanem előkelő származású is uram. És a versenylovaknál nagyon lényeges a származás. Több generációra visszavezetik. Az én anyámat például Sharmeennek hívják. Ballymanyban lakik, megér vagy hárommilliót. Az apám neve: Great Nephew. Az anyai nagyanyám Val de Loir, a nagyapám Nasreen. Az apám szüleit Sybyl’s Niece-nek és Honeyway-nek hívták. Messzebbre ne pillantsunk, mert ebbe bele lehet zavarodni. A döntő az előkelőség!

– Nem véletlenül rabolták el.

– Pszt, pszt!

– Oké…melyik volt az utolsó versenye, Mr. Shergar?

-A doncasteri St. Leger, 1981. október 2-án. Még e hónap 10-én bevonultam Ballymanyba. Képzeljen el egy óriási diadalmenetet. Nebridge városán át vittek, az emberek virágokat dobáltak rám, éljeneztek, zászlókat lengettek, olyan cirkuszt csaptak, mintha az első ír űrhajóst ünnepelték volna.

– Na, hallja megnyerte az espomi Derbyt!

– És még mennyi mindent!

Folytatjuk!

Köszönjük Tóth László segítségét, aki a könyvet biztosította számunkra.

 

Val de Loir