Prix de l’Arc de Triomphe 1984-2004 – 1. rész

…avagy a hősök fókuszban.

A Racing Portal hűséges olvasói sokszor láthatták már ezeken a hasábokon Horváth József nevét. Ő nem csak főszerkesztőnk barátja és szakmai mentora volt, hanem a Magyar Lóversenyzés egyik legfontosabb krónikása is. Rengeteg könyvet adott ki, ezek közül az egyik “Az első pesti lóversenytől napjainkig” címet viseli, melyben megtalálható ez az írás, amelyet most mi, Európa legnagyobb futamának hetében, öt részben fogunk közölni. Mivel Horváth Józsefnek élete utolsó éveiben főszerkesztőnk volt egyik legfőbb segítője (Rostás Margó mellett), így a közlésre anno még maga a szerző adott engedélyt. Fogadják tehát szeretettel 21 év Arc bajnokainak méltatását Horváth József szavaival.

Prix de l’Arc de Triomphe-hősök fókuszban

A sok újonnan életre hívott milliós, éppen őszidőben világszerte lefutásra kerülő versenyek dacára a legtöbb turfman szerint a versenyek versenye: a Prix de l’Arc de Triomphe, amelyet a párizsi díszpályán a Bois de Boulogne-ban idén  futották a 83. alkalommal. A füzet elején szereplő aktuális híradások mellett bizonyára érdeklődésre számíthat, ha az utolsó 20 versenyt alaposabban szemügyre vesszük.

1984 – Sagace, Schönbrunn unokája

Egy évvel azután, hogy Daniel Wildenstein és a tréner Patrick-Louis Biancone teamje All Alonggal sikeres volt, 1984-ben is a párizsi műkereskedő sötétkék színei érték el elsőként a célvonalat. Ez alkalommal az istállózsoké Yves Saint-Martin alatt, míg az előző évben, a második Wildenstein színekben, Walter Swinburn volt All Alongon sikeres. A négyéves Sagace-nak puha pályán könnyű dolga volt a hároméves Northern Trick-kel szemben, amelyet egyébként az évjárat legjobb kancájának tartottak. A Francois Boutin által trenírozott Niarchos-kancán Cash Asmussen első Arc-lovaglását teljesítette, a texasi ebben az évben szerződött a görög hajózási vállalkozóhoz. Harmadik az előző évi győztes All Along lett. A vert mezőnyben végzett a fährhofi Abary. Sagace tényészpályafutása – a Schlenderhani Schönbrunn unokája, amely még versenypályafutása alatt került Daniel Wildenstein tulajdonába – már a kezdet kezdetén be is fejeződött. 1987-ben jött a világra első évjárata, két évvel később a Luthier mén egy súlyos kólika során nem volt megmenthető.

1985 – Rainbow Quest, óvás után győztes

Egy emlékezetes verseny, ami a turftörténelembe is bekerült. A célvonalon ismét a nagy schlenderhani Schönbrunn unokája, Sagace volt elöl, de a versenyintézőség a Wildenstein mént a második helyre helyezte hátra. Sagace a frontban volt, ez alkalommal a fiatal Eric Legrix lovagolta – Yves Saint-Martin időközben Aga Khanhoz szerződött istállózsokénak – és a támadó Rainbow Quest-et akadályozta. A párizsi versenyintézőség döntött és így a tulajdonos Khalid Abdullah, a tréner Jeremy Tree és Pat Eddery a lovas a győzelmi emelvényre kerültek. Igazuk volt?

Daniel Wildenstein ezzel nem értett egyet és az ügynek volt még utójátéka a zöld asztalnál, fellebbezésként, de a meghozott ítéletet ez nem változtatta meg. Rainbow Quest a legeredményesebb apamén lett Európában (fedezési díja 2004-ben 40.000 font) és élpozíciót foglalt el, mint az eredményes kancák apja is, az elmúlt évben e vonatkozásban is első lett, különösképpen a 2003. évi Epsom Derby győztesének Kris Kinnek anyai apjaként.

1986 – Dancing Brave az elitmezőny legyőzője

Számos német rajongó látogatta meg a Bois de Boulogne-t az Arc napján, hogy a német élpályázónak Acatenango-nak szurkoljon. A Heinz Jentzsch által trenírozott fährhofit nagyon komolyan vették, hiszen ebben az évben már megnyerte a Saint-Cloud-i Nagydíjat. Ismét Steve Cauthen ült a Surumu fiának nyergében. Egy morgás hallatszott a nézőközönség körében, amikor a német vendég láthatóan megkésett a startnál, de hamarosan feltűnt az élmezőnyben. Fényes lefolyású Arc-ról beszéltek, amikor az angol rajongók ezrei előtt Pat Eddery vezényletével Dancing Brave elrepült a mezőny mellett, a Lyphard ivadékot időközben favorittá fogadták le hívei. Ez a pillanat látható a nyitóképen. És mindezt a francia Derby-győztes és az Arc-ig veretlen Bering ellen. Harmadik a legendás Triptych lett. Acatenango hetedik lett, de ez ebben a szupermezőnyben többet jelentett, mint amit ez a helyezési szám mutat. Dancing Brave-t Guy Harwood trenírozta, aki néhány évvel később istállóját férjezett leányának Amanda Perrett-nek adta át, aki szintén sikeresen idomított. Pat Edderynek ez, Detroit (1980) és Rainbow Quest (1985) után harmadik Arc győzelme lett. Rainbow Quest után tulajdonosként ez lett Khalid Abdullah-nak a második Arc sikere. Természetesen nagy várakozások mellett állították fel Dancing Brave-t a Dalham Hall-i ménesben. 1993-ban már Derby-győztes fia is volt, Commander in Chief személyében, ez előtt két évvel Japánba került eladásra, ahol 1999-ben, 16 évesen kimúlt. Leányai világszerte a vágyak tárgyai.

Pat Eddery – három év alatt három Arc győzelem

1987 – Trempolino, Eddery forró mutatványa

Pat Eddery kiegészítette hármas mutatványát az Arc-ban, amit egy kollégája hamarosan utánozni fog. Éppen úgy mint tizenkét hónappal korábban Dancing Brave-val, egy kiforrott lovaglás után győzött az élmezőny ellen, mert most Trempolino-val is az utolsó helyről zárkózva győzött. Második Tony Bin, harmadik, mint az előző évben Triptych lett.

Az Arc mezőny ebben az évben a tizenegy indulóval olyan gyenge volt, mint már régen nem.

Trempolino a francia Derbyben szorosan kapott ki, trénere André Fabre első ízben állhatott az Arc győzelmi emelvényére. Trempolino Paul de Moussac színeit vitte győzelemre. A mezeray-i ménes tulajdonosa ezzel ért versenyzési csúcspontjára, mert néhány évvel később elhunyt. Ebben az Arc-ban jött el Reference Point nagy letörése. Az Epsom Derby és a King George győztes, Steve Cauten alatt magas favorit lett a versenyben, de már hamar verve volt. Végül is a Henry Cecil által trenírozott hároméves nem került ki egészségesen a versenyből, sőt versenypályafutását be is kellett fejeznie. Trempolino a francia tenyésztésben jó nevet szerzett magának, de az élre nem tudott jutni. Jelenleg hazai ménesében Mezeray-ban működik a Sharpen Up ivadék, 2004. évi fedeztetési díja 6.000 Euro volt.

A másik 3 videó a linkekre kattintva látható.

Holnap folytatjuk!

Képek:racing post twitter