Példaképek, a Whitney-k – 3. rész

Folytatjuk a lóversenyzésben nagyot alkotó család bemutatását.

John felesége,

Mary Elizabeth-et (7.)

mai szóhasználattal talán celebnek neveznénk. Ez a szó azonban maga a borzalom így nevezzük inkább egy társadalmi előkelőségnek, aki igazán kiemelkedőt produkált a telivérsportban is. Llangollen néven egy nagy tenyésztési és edzőközpontot alapítottak férjével. 1930-ban, alig 24 évesen már sorra nyerte a versenyeket, illetve nyerték számára lovai. 1940-ben azonban elvált Mr. Whitney-től. Sok győzelmet aratott, de csak 1961-ben kapta fel a világ a nevét, amikor az általa tenyésztett, de már nem a tulajdonában álló Sherluck megnyerte a Belmont Stakes-t. Négyszer ment férjhez, 1988-ban hunyt el.

William, Pauline nevű lánya adott életet

Dorothy-nak (8),

aki a Ballymacoll Stud tenyészbirodalmat vezette Írországban. Egyaránt futtatott síkon és akadályon, ráadásul meglehetősen sikeresen, mert 1532 versenyt nyertek lovai, a két szakágban együttesen.

1943-ban Straight Deal megadta neki minden futtató álmát, az Epsom Derby gőzelmet,

de többször volt a National Hunt futtatók bajnoka, és hét Cheltenham Gold Cup trófeája is van. Rengeteget költött a lovakra…no meg a trénerekre, ugyanis kiállhatatlan természet volt. Mivel különc életmódot élt, úgy, hogy a nap nagy részét az ágyban töltötte és éjjel ficánkolt, gyakran az éjszaka kellős közepén telefonált alkalmazottainak (és a bukiknak is), de a ringben is előszeretettel üvöltözött velük. Jó példa erre, Fulke Walwyn nagyhírű tréner, aki azzal vívta ki Dorothy haragját, hogy a nap hat futamából „csak” ötöt tudott megnyerni neki. Személyzetét színekbe sorolta, és ha valakit magához kéretett, annak nem a nevét, hanem a színét mondta. Angliában született és ott is halt meg. Talán többen fel is lélegeztek ekkor.

A Whitney-k hagyatéka felbecsülhetetlen, kibogozhatatlan és a mai amerikai lóversenyzés hatalmas vagyona és legfőbb tartópillére. Nem tudjuk volt-e, lesz-e még egy család, amelynek tagjai generációkon át ekkora hatással lesznek a tenyésztésre és a sportágra. Hatalmas köszönet jár nekik bőkezű támogatásukért, a sportághoz való rajongásukért és mérhetetlen alázatukért. Marylou halálával a Whitney vérvonal elhal – sokan egy korszak végét vizionálják – , hiszen ma élő tagjaik között egy sem foglalkozik a telivérsporttal. Ehhez illőn gondoljunk a dicső ősökre és az általuk lefektetett csodás és szakmailag is oly sikeres alapokra.

Az 1928-ban életre hívott Whitney Stakes örök emléket állít a családnak, akik természetesen maguk is többször megnyerték ezt a futamot. Íme ez a különleges névsor:

Silver Buck, C.V. Whitney 1982 – azaz Cornelius Vanderbilt (2)

State Dinner, C.V. Whitney 1980

Cahoes, Greentree Stable 1958

Tom Fool, Greentree Stable 1953

Counterpoint, C.V. Whitney 1952

One Hitter, Greentree Stable 1951

Devil Diver, Greentree Stable 1944

Swing and Sway, Greentree Stable 1942

Equipoise, C.V. Whitney 1932

St. Brideaux, Greentree Stable 1931

És, hogy milyen emberek voltak? Íme egy kis adalék mindehhez:

„Mivel ott voltam, amikor Birdstone született, ezért Ő mindig különleges volt számomra. Minden éjjel bementem a boxába. Ez volt az egyik kedvenc elfoglaltságom. Semmi sem fogható ahhoz, mint amikor egy új életet látunk kibontakozni a szemünk előtt. – mondta Marylou.

Később így beszélt arról az ominózus Belmont Stakes-ről: „Mindenki éljenezte Smarty Jones-t, amikor az egyenesbe fordult. Soha nem hallottam olyan üdvrivalgást. Birdstone volt az egyetlen ló, akinek esélye volt elkapni. Előbb utolérte, majd elhúzott tőle. Csodálatos verseny volt. Az ilyen futamok népszerűsítik igazán a sportot. Majdnem elájultam. Nem tudtam elhinni… Elnézést kértem Patricia Chapman asszonytól (Smarty Jones tulajdonosától és tenyésztőjétől –  a szerk). Csodálatos ember, egy igazi úri hölgy volt. Igazán megérdemelte volna  a Triple Crown győzelmet.”

Őszintén sajnálom, hogy megvertük mondtam neki. Edgar Prado szintén elnézést kért, és azt mondta újságíróknak, hogy csak a munkáját végezte. Chapman asszony nagyon kedves volt. „A legjobb ló az Öné volt. Megérdemelte, hogy megnyerte.” – mondta Patricia.

Hát ilyenek voltak a Whitney-k, akiket nem lehet eléggé méltatni ebben a sportágban. (Már készen volt a sorozatunk, amikor is New York Racing Association július 29-én bejelentette, hogy a saratogai klubház főbejárata ezentúl Marylou nevét fogja viselni. A bejárat mellett két zsokészobor fog állni az istálló híres kék-barna színeivel, ezzel is emléket állítva nem csak hősünknek, hanem Birdstone 2004-es Belmont és Travers győzelmeinek is.)

A cikksorozatban hosszabban említett személyek:

William Collins Whitney (1841. július 5. – 1904. február 2.) politikus, haditengerészeti miniszter – a családi tenyészbirodalom alapítója, Saratoga Race Course építtetője

  • fia, (1. említett) Harry Payne Whitney (1872. április 29. – 1930. október 26.) – üzletember, Regret tenyésztője és tulajdonosa
    1. Harry fia, (2.) Cornelius Vanderbilt Whitney (1899. február 20 – 1992. december 13.) – az USA kereskedelmi minisztere, filmgyártó, a National Museum of Racing and Hall of Fame alapítója és első elnöke
  • fia, (3.) William Payne Whitney (1876. március 20. – 1927. május 25.) – üzletember, kórházak alapítója
    1. William Payne felesége, (4.) Helen Julia Hay (1875. március 11. – 1944. szeptember 24.) – költő, író
    2. William Payne és Julia lánya, (5.) Joan Whitney (1903. február 5. – 1975. október 4.) gyűjtő és művészetpártoló
    3. William Payne és Julia fia, (6.) John Hay Whitney (1904. augusztus 17. – 1982. február 8.) az USA londoni nagykövete
      1. John felesége, (7.) Mary Elizabeth Whitney Person Tippett (1906. június 18. – 1988. október 30.) társadalmi előkelőség, filantróp
  • William Collins unokája, Pauline Payne Whitney lányától született, (8.) Dorothy Wyndham Paget (1905. február 21 – 1960. február 9.) – kiállhatatlan lóverseny futtató

A borítóképen CV és felesége, Marylou látható.

Nyitókép: America’s Best Racing, többi kép Wikipédia