Pegazus Világkupa – harmadjára

Szombaton immáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Pegasus World Cup.

Mióta 2017-ben Frank Stronach osztrák-kanadai üzletember életre hívta, számos alkalommal fejtettük már ki véleményünket a Pegasus World Cup-ról. Nem véletlen, hiszen több kifogásolható eleme is van a “botcsinálta világkupának“, kezdve attól, hogy a csillagászati összegekkel való díjazást teljes egészében a futtatók nevezési díjából fedezik, egészen addig, hogy színvonalában nem csak hogy bőven nem nevezhető világkupának, de még a miatta eltörölt Donn Handicap-től is jócskán elmarad.

Idén azonban úgy tűnik, a Pegasus World Cup először ad rá okot, hogy valamilyen szinten mégis védelmére keljek. Egyrészt – igaz, ettől önmagában nem vagyunk előrébb, de mindenképp megjegyeznénk, – hogy Stronach-ék (nagyon helyesen) egy kicsit leszálltak a földre, és a tavalyi 16 milliós összdíjazás után idén “csupán” 9 millió dollárt osztanak ki a helyezettek között, valamint a 16 indulóról ismét visszatérnek az eredeti egy tucatra, így talán egy kicsit lecsökken a minőségbeli szakadék a mezőny eleje és vége között.

(Bár lehet, mindez csak annak tudható be, hogy idén először gyeppályán is életre hívják a versenyt Pegasus World Cup Turf néven, 7 millió dollár összdíjazással, ami ha végiggondoljuk, épp megegyezik a homokon lefutásra kerülő kiírás díjcsökkenésével.)

Másrészt pedig, indulók terén abszolút fejlődik a verseny. Míg eredetileg gyakorlatilag csak “Chromie” és Arrogate pénzhajhász visszavágójaként hívták életre, tavaly Gun Runner és West Coast vezetésével már egy egész érdekes, kisebb Gr1-ek szintjét egyértelműen mezőny állt rajthoz, az 1800 méteres futam idén pedig igazi izgalmas csatával kecsegtet a közép- és hosszútávfutó telivérek között.

Kezdve a sort Accelerate-tel – a sárga szuperklasszis ma este képletesen csap össze Justify-jal az Eclipse Awards-on az Év lova-címért, majd szombaton Floridában ezzel a megmérettetéssel búcsúzik, mielőtt tenyésztésbe vonulna. Lookin’ At Lucky ötszörös Gr1-győztes fiát természetesen most is az év másik sztárja, Joel Rosario lovagolja.

Szintén utoljára lép pályára City Of Light, a 2018-as év egyik legjobb miler-e, aki nem mellesleg hozza magával a Breeders’ Cup Mile másik két dobogósát, Seeking The Soul-t és Bravazo-t is, továbbá, ha már a mérföldes táv friss bajnokainál tartunk, a Cigar Mile befutópárosa, név szerint Patternrecognition és True Timber is starthoz áll, de Gunnevera-ról vagy a Kentucky Derby-harmadik Audible-ről se feledkezzünk meg.

Egy szó, mint száz: úgy tűnik, és merjük remélni, hogy a Pegasus World Cup harmadik próbálkozásra végre felnő a kikiáltott jelentőségéhez, és egy remek versenyt izgulhatunk végig szombat éjjel magyar idő szerint 23:36-kor. Az idén életre hívott Turf változat pedig 22:57-kor indul.

Képek: EquiSport, America’s Best Racing