Mi történhetett?

Sokat töprengtem azon közzétegyem-e a gondolataimat, de éppen az ilyen dolgok miatt is hoztam létre a blogot. Következik a szubjektív véleményem  a 140. Goldene Peitsche futamáról.

Egyet aludva a történtekre megpróbálok egy kis írást összeeszkábálni. Nem lesz könnyű. Mi történt tegnap Iffezheimben Overdose-al? A világon semmi. Kiderült, hogy az az Overdose, aki 2008-ban megnyerte ezt a versenyt, ma, 2010-ben még/már nem áll azon a (német Gr2-es) szinten.

Ne feledjük: az is csoda hogy él. Azt hiszem, sokan rendre megfeledkeznek erről. Az egészen biztos, hogy a startceremónia nem tett jót a versenyének. Sokan azt mondták/írták nekem: Overdose így jelezte nem akar versenyezni. Nem ismerem az idevonatkozó német szabályokat, de aligha gondolja komolyan bárki is azt, hogy Dodi Rosivalnak oda kellett volna szaladnia a startgéphez, és jelezni a starternek: nem fut a ló. A starter valóban hibáztatható, abban az esetben, ha ott is él a négy perces szabály. Az egész BB-i nagyhét legnagyobb sztárja azonban Overdose volt. Ezt se feledjük. Megnézném én azt a startert, akinek lett volna annyi vér a pucájában, hogy kizárja Dózert a futamból.

Hogy Overdose miért viselkedett így? Ki tudja? Talán Soumival nem akart menni? Aligha, hiszen a startgéphez angyali nyugalommal sétált vele.  Többen jelezték nekünk: Soumillon hibázott mikor levette Dóziról a kapucnit. Mindenkinek azt mondtuk: nézzék meg figyelmesen majd a felvételt, ugyanis Christophe azért kényszerült erre, mert Overdose elkezdett hátrálni, azaz nem úri passzióból kapta le a fejéről. Joggal tarthatott attól, hogy Dózi ledobja. Ahogy később meg is tette ezt három alkalommal. Azt hiszem, ha nem Overdose-ról van szó, Soumi már régen elindult volna az öltöző felé, és azt mondja: köszönöm nem kockáztatom az egészségem egy bolond ló miatt. Ő, ellenben a világ egyik leghíresebb lovasaként elvette a berakodó személyzettől a szárat és maga próbálta Overdose-t a startgépbe tenni. Hozzáteszem: kapucnival is alig-alig foglalta el helyét kedvencünk a startgépben.  Soumillon a versenyben is világsztárként lovagolta Dózit. Abba a furcsa kanyarba is elsőként fordultak. Amikor azonban a többiek begyújtották a rakétákat, Soumi biztatására sem volt képes Dózi újítani, így kímélte. Talán lehetett volna ötödik, ha agyonveri. Na, bumm. Mi a különbség? Pár száz eurónyi pénzdíj?  Soumillonnak szerintem hatalmas köszönettel tartozunk, nem pedig pocskondiázó szavakkal.

Soumi már csak áll Dózin
 

Hogy hosszú lett volna az 1200 méter? Aligha. Utólag talán már okosabb lett volna a budapesti versenyt 1200 méterre kiírni, de utólag mindig könnyű. Mikóczy Zoltánnak hétfőn egy magánbeszélgetés keretében elmondtam: legyen inkább Overdose 3. Párizsban, mint hogy nyeressen vele még 3-4 versenyt itt a régióban, hozzá méltatlan riválisok ellen.  Sokan jelezték felénk: nem szabadott volna indítani ilyen erős versenyben. Pécsi István a közvetítésben is ezt sulykolta. Talán egy Listed verseny kellett volna, majd Gr3 és Gr2. Meg tudom azonban érteni Mikóczy Zolit. Mindennél jobban szeretett volna Dózival visszatérni Párizsba. Abba a városba, ahol az a soha nem feledhető balszerencse történt velük. Márpedig ez, a több lépcsős tervezett menetrenddel idén már nem lett volna elérhető.  Mondhatni, Zoli többek figyelmeztetése ellenére, 19-re lapot húzott. Most, életében először nem jött be, de tegyük hozzá: ki gondolta volna, hogy Overdose 2008-ban MÁR Gr1-es versenyt tud nyerni. ..és szerintem meg is nyerte. Volna. …ezen azonban már kár keseregni. Mint ahogy kár már keseregni a vasárnap történtek miatt is. Azt hiszem Zoliéknak sokkal könnyebb dolguk lesz a jövőben a menedzselést illetően. Nem kell ugyanis azokat a versenyeket lesniük, ahol Dózi biztosan nem fog kikapni.   Semmi tragédia nem történt. Bebizonyosodott, amit már Pozsonyban is láttunk és akkor is leírtam: Overdose már nem tartozik a sprinterek világ elitjébe. Jelen pillanatban! Nem baj.  Számomra az a fontos, hogy él és egészséges.  Sőt, nekem ez a legfontosabb. Nem beszélve arról, hogy még visszatérhet közéjük.

A másik. Néhány felháborodott levelet kaptunk már a budapesti Sport M közvetítés kapcsán. Már akkor sem értettük ezeket miért nekünk címezték, miért nem a televíziónak. Sajnos jogosak voltak az észrevételek. A finisben majdnem az égből mutatták Dózit és belógó kezek és fényképezőgépek zavarták a szórakozást. Ezt még elnéztük valahogy, de a tegnapi közvetítésük egészen felháborító volt. Hosszú percekig a pályát, vagy a parkoló autókat mutatták, a jártatóba többször pár másodpercre kapcsoltak.  A 10-15 percenkénti reklámszünetről már nem is beszélek. Gondolom nem azonosak az anyagi feltételeik a TV2-vel, de zongorázni lehetne a tavaly áprilisi és az idén augusztusi közvetítés közötti különbséget.  Sport TV: van még tanulnivaló bőven.

Aki másként látja, ne habozzon. Írja meg bátran a véleményét.