Mennyi az annyi?

Mennyit is keresnek a zsokék valójában?

A síklovasok lovaglásonként 120,66 fontot keresnek – de ebből mennyi jut el ténylegesen a pénztárcájukig?

A Racing Post újságírója, Stuart Riley járt utána, tényleg olyan tehetősek-e a zsokék, mint sokan gondolják. Elvégre a világsztár lovasok tucatjával nyerik a több százezres, vagy akár milliós díjazású versenyeket és kétség kívül luxus körülmények között élnek, de más sportágakkal összehasonlítva máris nem tűnik olyan csillagászatinak a keresetük – elég megjegyeznünk, hogy 2016-ban Nagy-Britanniában mindössze három lovas bevétele haladta meg a 200. (!) legjobban kereső golfozóét. A pár nappal ezelőtt bemutatott Kerrin McEvoy bevételei ne tévesszék meg Önöket. Ausztráliaban nagyságrendekkel többet tud keresni egy zsoké, mint Angliában.

Ráadásul ez még csak a három legsikeresebb lovas, de mi a helyzet az átlaggal? Az egyértelmű, hogy jóval kevesebbet keresnek Ryan Moore-nál vagy Frankie Dettori-nál, de az átfogó válasz ennél azért jóval összetettebb.

Először is, a legtöbb lovasnak nincs állandó munkahelye szerződéssel, így fix fizetésük sem. A teljes bevételi forrást a lovaglási díjak teszik ki. Hogy számszerűek legyünk, ez, 164,74 font (körülbelül 60 ezer forint) gáton és 120,66 font (43 ezer Ft) síkon futamonként. Ebből azonban 10% azonnal a zsoké ügynökének megy, 3% a zsokészövetségnek, valamint a három lovaglás után összesen a díjak 7,5%-a a segédjének, aki a felszerelést kezeli.

Továbbá minden lovaglás után 50 penny (180 Ft) a Weatherbys lóversenybanknak biztosításra, ami ugyan nem hangzik olyan soknak, de gondoljunk bele, hosszútávon ez mennyi pénzt jelent. Tehát röviden, a díjak negyedét már azonnal el is veszíti a lovas. Utánaszámolva, egy átlagos gátlovas évi nagyjából 215 lovaglással évi 26 500 fontot (9,5 millió Ft), egy síklovas pedig 300 szerepléssel 27 150 fontot (9,7 millió Ft) keres szezononként.

Ezt valamivel növeli a futamok díjazása, melyből ugráson 8,5-9%-ban, síkon 6,9%-ban részesül a zsoké, illetve kisebb összeggel minden zsokét támogat a Stobart Logisztikai Csoport, valamint sokaknak további szponzoraik vannak, például a már említett Ryan Moore-nak az Al Basti Equiworld, egy tápforgalmazó cég.

Ezzel szemben hatalmas összegeket visz el az utazás – egy átlagos zsoké évente 40-60 ezer mérföldet utazik versenyekre, amelyhez az üzemanyag díja hozzávetőlegesen 6 ezer font (2,1 millió Ft), emellett a karbantartási költségeket és az adót sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Értelemszerűen ennél azonban jóval többet nyomnak a lattban a nyeremények, így az előbbi elméleti számadatoknál azért jóval több pénz üti a zsokék markát.

Hogy példákkal is éljünk, a Racing Post négy lovas keresetét hozta nyilvánosságra név nélkül. Közülük a topkategóriás síklovas nettó 100 ezer fontot, a topkategóriás ugrólovas nettó 63,5 ezer fontot, míg kevésbé sikeres társaik gáton bruttó 42 ezer, síkon bruttó 20 ezer fontot kerestek 2016-ban. (Forintra átváltva 36 millió és 22,5 millió, valamint 15 millió és 7,2 millió, de még mielőtt olyan hatalmas összegnek könyvelnénk el ezeket magunkban, vegyük figyelembe, hogy Nagy-Britanniában az árak két-háromszorosai is lehetnek az itteninek.)

Összefoglalva, egy átlagos zsoké évente nagyjából nettó 30 ezer fontot (10 millió Ft) keres, míg egy apprentice lovas 15 ezret, ami össze sem hasonlítható egy profi labdarúgó, golfozó vagy teniszező “fizetésével”. Félreértés ne essék, a zsokék nem szenvednek pénzhiánytól – de eleresztve sincsenek.

És hogy ráadásképp milyen áldozatokat hoznak ezért – pár nap múlva azt is bemutatjuk.

A felmérést a Racing Post készítette.

Képek: HKJC, Racing Post