Jim Crowley interjú

A korábban a Racing Portalnak is exkluzív interjút adó angol zsokét ezúttal a TRC szólaltatta meg.

A korábbi ugrólovas Jim Crowley 2016-os bajnoki címével tört be a sík elitjébe, majd rövidesen a világ harmadik legnagyobb futtatója, Sheikh Hamdan Al Maktoum első számú lovasa lett.A TRC zsoké-toplistáján a 33. helyen tanyázó, 41 éves lovas,  jelenleg a harmadik legmagasabbra értékelt brit születésű zsoké a világon.

TRC: Ön szerint ki a legfontosabb személy a lóversenyzés történelmében a világon?
J.C.: Nem egy embert mondok, hanem egy teljes családot. A Maktoum család már jó néhány éve világszerte nagyban hozzájárult az iparhoz, a versenyzést és a tenyésztést egyaránt új szintre emelték. Ma már el sem lehetne képzelni nélkülük a lóversenyzést. Jobb hellyé vált a támogatásuknak és a bevonásuknak köszönhetően.

Eqtidaar megnyeri a Commowealth Cupot a Royal Ascoton 2018-ban

TRC: Melyik a kedvenc versenyhelyszíne és miért?
J.C.: A Royal Ascotot kell mondanom. Helyi fiú vagyok, hiszen születésemkor egyenesen a pályáról érkeztem a kórházba! Úgy nőttem fel, hogy rendszeresen jártunk a ottani versenyekre és gyerekként néztük a futamokat a televízión, majd, mikor ugrólovas voltam, sokat gondoltam rá, hogy jó lenne egy nap ott lovagolni… Egy gyerekkori álmom vált valóra, hogy a helyi pályán lehetek sikeres. Ez minden, aminek a versenyzésnek lennie kéne.

TRC: Mi a legkedvesebb emléke a versenyzésben?
J.C.: Igazából nem is olyan régi; Battaash lenne, amikor nyertünk Yorkban [2019 Nunthorpe Stakes – TRC szerk.]. Az a nap nagyon különleges volt. Nagyszerű eredmény volt megdönteni Dayjur rekordját és mindig boldogan fogok emlékezni arra a pillanatra. Egészen különleges volt, mert sokan kételkedtek a lóban. Őszintén szólva, én sem mindig voltam benne biztos. Aztán ment és olyan szereplést hozott, ami mindenkit elnémított. Hihetetlen volt.

 

TRC: Mi a legnagyobb kihívás, amivel a lóversenyzésnek manapság szembe kell néznie?
J.C.: Szerintem a fiatalok érdeklődésének felkeltése, hogy általában véve kövessék a versenyzést. Ez a fő probléma, amit szükséges megoldani, hogy a sport a jövőben tovább gyarapodhasson.
Az ostor kérdése bonyolult. Fontos, hogy fiatalok megfelelően tanuljanak a lovak jólétéről. Fontos, hogy a megfelelő képet mutassuk a nagyközönségnek. Manapság egyre több ember él városokban és távolabb állnak a versenyzés és az agrikultúra valóságától, mint a korábbi generációk. Kívülről nézve, a fiatalok szerint az ostor a lovak bántására van, pedig valójában nem ez a helyzet. Ez fontos kérdés, amivel a sportnak szembe kell nézni, és egyesítenünk kell erőinket, hogy jobban el tudjuk magyarázni az újonnan érkezőknek.

TRC: Ha egy dolgot megváltoztathatna a lóversenyzésben, mi lenne az?
J.C.: Jó kérdés! Szerintem Angliában messze túl sok verseny van és ez felhígítja az egész programot. (Már 2009-ben ugyanezt nyilatkozta nekünk Neil Clark itt – a szerk.)  Nem vagyok a nyári ugrás rajongója és a téli négyévszakos-talajos futamokért sem vagyok oda, szóval talán kompromisszumot köthetnének és kicsit jobban szűkíthetnék ezeket a programokat. Ez azt is jelentené, hogy valamivel magasabb lenne a díjazás. Nehéz meggyőzni a futtatókat, hogy olyan lóra költsenek, ami csak 3000 font körül keres, ha megnyer egy versenyt. Ezt a kérdést nehéz megválaszolni és kifejezetten nem egy könnyen megtalálható megoldás.

Az interjú forrása a Thoroughbred Racing Commentary.

Képek: Racing Post