Így is csúcs volt!

Külföldi világsztárok nélkül, ám annál izgalmasabb befutókkal zajlott le a hongkongi Champions Day.

Egészen tavalyig minden lóversenyrajongónak magától értetődő volt, hogy ha nemzetközi csúcsmeeting Hongkongban, akkor az a Turf Világbajnokság (vagy hivatalos nevén Hong Kong International Races) decemberben, ez azonban tavaly megváltozott, mikor a legfontosabb tavaszi összecsapásokat egy napra időzítették, ezzel létrehozva a Champions Day-t, bár erről beharangozónkban már olvashattak, ahogy arról is, hogy a koronavírus miatt érthető okokból ezúttal egyetlen külföldi induló sem hívja ki a hazaiakat.

De ennyi elég is az expozícióból, inkább vessünk rá egy pillantást, hogy ennek ellenére sikerült-e nevéhez méltóan izgalmassá tenni a versenynapot!

A külföldi aspiránsok hiányát talán a Queen Elizabeth II Cup szenvedte meg legjobban, de erről majd később

A négy felvezető verseny után a Chairman’s Sprint Prize nyitotta a Gr1-ek sorát, ahol a helyi sprinterektől szinte már alapkövetelmény volt a kiélezett finis – ők pedig ennek tökéletesen eleget is tettek. Kétszázzal a vége előtt a mezőny több, mint fele szinte egy vonalban futott, legtöbben pedig szorosan egymás mellett is maradtak egészen a célig.

Kivéve Mr Stunning, nyergében az ezzel már a nap folyamán zsinórban harmadik győzelmét arató Karis Teetannal, Exceed And Excel hétéves fia ugyanis nagyon magabiztosan lépte le ellenfeleit, a célba már sprintnél soknak számító 3/4 hossz előnnyel vágtázott be, így az elmúlt két év után zsinórban harmadik szezonjában is megszerzett egy Gr1-trófeát.

Egy kisebb futam után következett a négyszázzal hosszabb Champions Mile, ahová címvédőként érkezett a helyi szuperklasszis Beauty Generation. Nem volt azonban könnyű dolga: bár az utolsó 250 méteren a mezőny nagyja leszakadt a pejről, Southern Legend állta a sarat, a két hétéves pedig egészen a célig fej fejt haladt: ha egyikük gyorsult, a másikuk is, amint valamelyikőjük kicsit ellépett volna, a másik gyorsan behozta.

A célba is teljesen egyszerre száguldottak be, a lépés azonban Southern Legendnek (Not A Single Doubt) jött ki jobban, aki célfotóban rövid fejhosszal letaszította a trónról a címvédőt, és pályafutása első hongkongi Gr1-sikerét aratta (korábban Szingapúrban kétszer diadalmaskodott királykategóriában).

 

A három főfutam közül első ránézésre az utolsó, a Queen Elizabeth II Cup kecsegtetett legkevesebb érdekességgel, erről pedig lefutása után sem változott a véleményünk. Ennek ellenére vétek lenne leírni a remek alakítást hozó, negyedik Gr1-trófeáját ünneplő Exultantet, aki a célegyenest az élen galoppozta végig, biztos távolságra ellenfeleitől, a második helyre hatalmasat hajrázó Furore-ral egyetemben.

Teofilo fiát Zac Purton lovagolta haza, aki ezzel idei győzelmei számát 104-re emelte (ami különösen jól jött az előző célfotós vereség után), csakhogy nagy ellenfele a championátusban, Joao Moreira, bár topsiker nélkül maradt, mégis jobb napot zárt: triplázásával már 107-nél jár, ezzel továbbra is vezeti a számunkra remélhetőleg még végetlen izgalmakat tartogató bajnokságot.

Annak ellenére, hogy a pályán minimum 50 ezer néző lett volna jelen, a fogadási forgalom, majdnem 188 millió dollárra, azaz több mint 61 milliárd forintra rúgott.

Bár Európában még csak közeleg a szezonnyitó, a tengerentúlról jövő héten sem maradunk verseny nélkül: következik az Arkansas Derby.

Képek: HKJC twitter, Racing Post