Emlékezzünk Pubi bácsira

1927-ben éppen ezen a napon, azaz február 8-án született a magyar galoppversenyzés valaha élt legnagyobb alakja, Aperianov Zakariás.

Édesapja 1939. augusztus 10-én lovásztanulónak adta gróf Pejacsevich János alagi idomítótelepére. A kis “Pubi” 1941-ben gróf Erdődy Rudolf Daru nevű lován debütált a pesti gyepen, majd az első győzelmét 1943-ban Caracalla nyergében aratta.

A tehetséges lovastanuló pályáját kettétörte a háború és a versenyek is leálltak. A telivérek nyugatra mentése közben társaival orosz fogságba esett. A békeidő beálltával versenysúlyát egyre nehezebben tudta hozni, utolérte a zsokék legveszedelmesebb ellenfele: elnehezedett és 1952-ben befejezte a lovaglást. A lóversenysport államosítását követően 1953 januárjában idomári engedélyt kapott, amivel egy világraszóló életpálya kezdődött el. Trénernek lenni egy izgalmas, versenylázzal teli, erőt és kitartást kívánó szakma. A színes dressz helyet a távcső és a stopper lett a legfontosabb munkaeszköze, de a kezében még évekig lüktetett a lovaglás ritmusa. Kezdő trénerként 12 lóval kezdett el dolgozni, első idomári győzelmét 1953 júliusában aratta Gazember, a lovastanuló Farkas Tiborral a hátán.

 

Az első klasszis lova Balkán volt, őt követte Bakony és Direktor. 1961 őszén került yearlingként az istállójába a XX. század legismertebb és legjobb magyar telivére. A nagyrámájú, térölelő galoppú, négy láb kesely, hókás Imperiál, sikereinek köszönhetően elvitte a magyar telivér tenyésztés jó hírét Nyugat-Európán keresztül egészen az Egyesült Államokig. Az „Aranyszőrű táltos”, ahogy Pubi bácsi hívta 1960. február 14-én született a Rádoki József vezette Kisbéri ménesben. A kiváló Imi és az olasz import kanca Hurry fia másfélévesen nem kellett az öreg trénereknek a csóka szeme és sok fehér jegye miatt. Ez volt a fiatal Aperianov szerencséje, így hozzá került a méncsikó.

Pályafutása huszonöt versenyéből hússzor győzött

és kétszer volt második. Veretlenségét hároméves koráig a Fürstenberg Rennening őrizte, míg itthon minden versenyét megnyerte. Nyert Osztrák és Magyar Derbyt, ennek ellenére pályafutása legnagyobb eredménye az öreg lovak között elért második helyezés volt az angol Espresso mögött a Baden-Badeni Nagydíj 2400 méterén. Imperiál 1963 novemberében első magyarként Amerikában versenyzett a világ legjobbjai ellen Wasington D.C.-hez közeli Laurel Parkban, ahol formát futva hetedik lett a $100,000 díjazású futamban.

Óriási hiba lenne azonban Aperianovra pusztán Imperiál trénereként emlékeznünk, 

hiszen a sárga “derbyduplája” után még 15 derby győztest (1965. Regény, 1972. Immer, 1975. Sky, 1977. Bilbao, 1979. Gázsi, 1982. Királyhágó, 1983 Betét, 1984 Aszbeszt, 1986. Try Star, 1987. Torockó, 1989. Tabán, 1992. Alfonz, 1993. Finavon, 1998. Menedzser) vezethetett vissza, ami miatt mai napig a világ valaha élt legeredményesebb trénerei közé soroljuk. Így nem meglepő, hogy derby sikerei mellett olyan rekordok fűződnek a nevéhez, amit nagyon nehéz, vagy lehetetlen lesz megdönteni. Ő nyerte a legtöbb nagydíjat idehaza és ő vezeti a hazai idomárok örökranglistáját is. Emellett volt olyan versenynap, mikor öt lovat nyergelt és mind az öt idomítottja győzött.

2004-ben Életműdíjjal, 2007-ben „Józsefvárosi Becsületkereszttel” ismerték el káprázatos, káprázatos sportpályafutását, míg egy évvel később a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át. 2009-ig 70 évet, mondhatni egy egész életet töltött a pályán.

2015 óta már csak az égi ménesét irányítja odafönn. Holnap jön Imperiál.

Írásunk a nemrégiben elhunyt Horváth Józseftől kapott írásokra támaszkodik. A képeket Pubi bácsi özvegye, Pannika bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet értük.