Bajnokok Napja

Nem sokszor örültek a favoritok az európai szezonzárón – ellentétben a nézőkkel.

A telivérek ugyanis parázs befutókkal örvendeztették meg a nagyérdeműt a brit bajnokavatás klasszikusan magas színvonalú “körítésében”. A British Champions Day-en sem tört meg O’Brien pechszériája, robbantottak a másodfavoritok és az outsiderek, egyesek hihetetlenül szoros végjátékkal borzolták a kedélyeket, mások valósággal ellopták a show-t.

A csak Gr2-es, de mégis a topfutamok közé sorolható British Champions Long Distance Cup-on utóbbinak lehettünk szemtanúi. Mind Stradivarius és Search For A Song csatáját vártuk, végül azonban egyikőjüknek se volt beleszólása a futam végkimenetelébe. Előbbi jó momentum nélkül csalódást keltő 12., és talán itt az ideje elgondolkodni a már amúgy is hatéves ló nyugdíjazásán, míg utóbbi vesztett helyről a legvégén azért felszaladt távoli másodiknak.

Igazából azonban a mezőnyből nem sok aspiráns érdemel említést a mindent elsöprő nyerő mellett. Trueshan (Planteur) a célegyenesben először csak küzdelmek árán állt az élre, ott azonban valósággal elszállt, majd hét és fél hossz előnnyel száguldott be a célba, megszerezve karrierje első black type-győzelmét.

Ez azonban nem a legnagyobb szenzáció a versennyel kapcsolatban: az őt ülő Holly Doyle lett a British Champions Day történetének első győztes női lovasa!

A 24 éves zsoké szupernapja ráadásul itt nem ért véget, ugyanis fél órával később pályafutása első Gr1-trófeáját is Ascotban szerezte meg, mikor Glen Shiel (Pivotal) orrhosszal Brando előtt száguldott be a British Champions Sprint Stakes céljába – nem mellesleg a hatéves heréltnek is ez volt az első alkalom.

A futam egyébként még sprinthez mérten is eszméletlenre sikerült: harmadik One Master mindössze fél hosszal utánuk, de az első öt helyezett is mind egy lóhosszon belül ért célba.

“Pillanatnyilag egy kicsit sokkban vagyok. Tényleg egy álom vált valóra. Év elején az volt a célom, hogy Group-nyerőt üljek, és egy napon szerettem volna Gr1-t nyerni, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar eljön” – nyilatkozta teljes eufóriában a fiatal lovashölgy.

A British Champions Fillies & Mares Stakes-ben azért “helyére kerültek” a dolgok: a kancák vetélkedése egy az egyben a várakozások szerint alakult. A francia favorit, Wonderful Tonight (Le Havre) bizonyult a legjobbnak, aki nem kiemelkedő “performansszal”, de azért magabiztosan utasította maga mögé Dame Malliotot és az ezúttal “csak” második Doyle-t, és első brit Gr1-jét szállította trénerének, David Menuisier-nek. Csodálatos ez a kanca, hiszen két hete Párizsban győzött Gr1-ben, most pedig Ascotban.

A másodfőfutamban, a Queen Elizabeth II Stakes-ben nem is emeltünk ki senkit a népes tizennégy fős mezőnyből, amiről aztán be is bizonyosodott, hogy nem volt véletlen, ugyanis a nap másik kiélezett csatáját hozta a mérföldes csúcstalálkozó. Rosemje élete formáját hozta és bő három hosszat rá is vert a mezőnyre, The Revenant azonban most szívósabb volt és ezt a kupát is Franciaországba csempészte.

Francis-Henri Graffard Dubawi apaságú protezsáltja négyéves kora ellenére mindössze másodjára szerepelt a királykategóriában, első topsikerével azonban láthatóan bizonyította, hogy megérte a mester türelmét, mi pedig kíváncsian várjuk következő szereplését.

A sort a főfutam, a British Champion Stakes zárta, ahol minden szem a Coolmore-küldöttségre szegeződött. Magical favoritként állt starthoz, és jóformán rá hárult volna a feladat, hogy Aidan O’Brien eddig átlagon aluli évében azért kicsit megbillentse a mérleget, míg az Epsom Derby-nyerő Serpentine-t nem is nagyon tudtuk elhelyezni az esélyeket nézve, ettől az összecsapástól vártuk a választ.

Bár egyikőjük sem szerepelt rosszul, a kocka nem fordult: előbbivel későn talált helyet Ryan Moore, és akkor sem tudott robbantani, ami mindössze egy harmadik helyre volt elég, míg a hároméves korrekt, de a vártnál nem jobb alakítást hozva negyedikként követte.

A dicséret azonban természetesen a nyerőt, Addeybb-t illeti, aki Tom Marquand kiváló lovaglásában egy magabiztos győzelemmel örvendeztette meg William Haggast. Pivotal hatéves fia persze jóval tapasztaltabb a nap többi nyerőjénél, már Ausztráliát is sikeresen megjárta, ma pedig harmadik Gr1-kupáját gyűjtötte be – Európában az elsőt.

Szokványosnak tehát semmiképp sem volt nevezhető az idei Bajnokok Napja. A Coolmore és Galileo jelentős helyezés nélkül zárt, a négy Gr1 felét ellopták a franciák – valami láthatóan megváltozott az európai lóversenysportban. A szezon lényegi része azonban ezzel véget ért, így csak jövőre láthatjuk, ez a változás pontosan miben és mennyire nyilvánul majd meg.

Képek: Paulick Report, Racing Post