Az írek lábai előtt

Taroltak az ír lovak a párizsi felkészítők során.

A megszokott öt előkészítő futam várta Longchampban az Arc-weekend felé kacsintgató telivéreket. Ez az idei “Arc-trials” nap azonban kicsit más volt az eddig megszokottakhoz képest, hiszen most került programba az a Grand Prix de Paris is, amit hagyományosan a francia nemzeti ünnepen szoktak futni, júliusban.

A sort az 1000 méteres Prix du Petit Couvert (Gr 3) nyitotta, ahol olyan harmatos mezőny állt starthoz, hogy nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy nem közülük fogja megnyerni valaki október első vasárnapján a Prix de l’Abbaye de Longchamp futamát. (Mondjuk az Abbaye az a  futam, ahol előre borítékolható a nyerő, hiszen évtizedek óta nem volt olyan kiemelkedő sprintercsillaga Európának, mint most.)

Air De Valse (Mesnil Des Aigles) győzelme Corine Barande-Barbe arcára csalt némi mosolyt, ugyanis a trénerhölgy, akiről régen hallottunk, nem csak az idomárja, hanem a tenyésztője és a tulajdonosa is a négyéves kancának.

Ezt követte a már említett Grand Prix de Paris (Gr1, 2400 m), ahol az indulók között láttuk azt az English Kinget is, akit kihúztak az angol St Legerből és helyette Párizsba utaztatták. Mellette ott volt az angol (Serpentin) és a német Derby (In Swoop) nyerője, így igazán ütős csapat jött össze.

Most Nobel Prize és (a versenynapon egyedüliként duplázni tudó) Mickael Barzalona próbálták meg “ellopni a versenyt”, mint Serpentine Epsomban. Ötszázzal a vége előtt még komoly előnyük volt, de amikor a párosok megindították a hajrákat, kisebb meglepetésre Mogul (Galileo) színei bontakoztak ki, így zsinórban harmadjára (összességében pedig ötödjére) egy Aidan O’Brien idomítás győzött Longchampban.

Egészen brutális volt a lefutási idő. Az óra 2:24.76-nál állt meg.

A kancák is az Arc távján, azaz 2400 méteren vetélkedtek a Prix Vermeille-ben (Gr 1), ahol tovább mélyültek a francia ráncok, ugyanis ezt a futamot is egy ír idomítás, nevezetesen Tarnawa (Shamardal) nyerte, szinte reménytelen helyzetből. Az öröm itt is hasonló, hiszen Dermot Weld idomítottját őfelsége Aga Khan tenyésztette és futtatja. (2:26.42).  Ő a képen Soumillonnal. Weld mester is két Gr1-es trófeát tehet vitrinjébe a hétvége után.

Ezt követte a Prix Foy (Gr2, 2400 m) amely előzetesen a nap legjobban várt összecsapása volt, hiszen Stradivarius és az Irish Champion helyett itt indított Anthony Van Dyck (Galileo) párviadala komoly izgalmakat ígért. A futam végeredménye igazolta is a várakozásokat, hiszen ők ketten, sőt az egész mezőny csodálatos versenyt futott, de mivel ezt az összecsapást is O’Brien idomítottja nyerte, így az írek megalázó, 3:0-ás győzelemmel távoztak Párizsból, hiszen ők zsebelték be a három legfontosabb futam trófeáját. (A 3 db 2400 méteres futam közül itt volt a legrosszabb a lefutási idő. 2:33.27)

Ez az első alkalom, hogy külföldön versenyezett, így ez egy olyasféle próbafutás volt számára. Ide utaztunk, hogy érezze a pályát, én pedig lássam, hogyan kezeli mindezt. Véleményem szerint ez egy jó próba volt számára.” – mondta John Gosden, aki továbbra is úgy nyilatkozott, hogy mind Enable-t, mind pedig Stradivariust starthoz fogja állítani az Arc-ban.

A videón jól látszódik, hogy milyen jól futott a csehek büszkesége, Nagano Gold, aki végül a harmadik helyig ért fel.

A kiemelt futamok sorát a Prix du Pin (Gr 3, 1400 m) zárta, ahol a Godolphin büszkesége, Earthlight (Shamardal) legutóbbi negyedik helyezése után gyorsan korrigált és jelezte, hogy ő is készen áll az októberi futásra.

A főpróba kiválóan sikerült a családnak. És az előadás?

Ezek volt tehát az Arc felkészítők. Vasárnap délután eget rengető meglepetés nem történt, így leginkább a már korábban is bizonyított lovak arattak sikereket, de Ghaiyyath szombati veresége után sokkal nyitottabbnak látjuk a főfutam kimenetelét. Hála istennek!

A 148. Baden-Badeni Nagydíjat a Godolphin színekben induló Barney Roy (Excelebration) nyerte.

Kép: Aga Khan Studs