A bolgár bajnok – 4. rész

Ma véget ér nagyinterjúnk a bolgár sztárzsokéval.

RP: 2019-ben lettél tehát idomár is, ráadásul rögtön a ranglista második helyén zártál káprázatos 22%-os győzelmi rátával. Ez azért felülmúlta várakozásaidat, nem?
SG: Igen, én is így érzem. Most hagyjuk a derbyt, hiszen arról most már sokat beszéltünk, de azért más lovaim is futottak jól. Elég csak a pozsonyi “Hazafi díjat” említeni (Rikoleta), de Morita Menantie is remek szezont produkált, akivel külföldön is próbálkoztunk és Milánóban, Listed versenyben lett 4. és még mások is jól szerepeltek. Ami a legfontosabb, hála istennek az összes ló egészségesen várja a 2020-as szezont.

RP: De ha egy magasugrónak 236 centiméteren van a léc, az nem túl nagy teher a következő ugrás előtt?
SG: Persze, most mindenki azt várja, hogy még jobb eredmény legyen, de aki a galoppsportban dolgozik, mindenki tudja: egyszer fenn egyszer lenn. Sokat számít a szerencse, mint mindenben, a lovak egészségi állapota és had ne folytassam.

RP: Gondolom új impulzusokat hozott az életedbe ez a váltás, de gondoltál arra az év folyamán, hogy túl sok számodra a kettős terhelés?
SG: Tavaly nem volt ilyen gond, mert kiváló személyzet segítette a munkámat az istállóban, hiszen Virág Andris vagy Benkő Robi szinte a gondolataimat is ismerték és hatalmas segítségek voltak számomra, de télen távoztak, így a január-február-március nagyon kemény (volt). Sokszor egész nap dolgoztam. Most új csapat van, még csak most kezdünk összeszokni és ez nehezíti a munkát, de nem adjuk fel és dolgozunk.

RP: Hány tulajdonos tisztel meg a bizalmával jelen pillanatban, hány lóval vágsz neki a 2020-as szezonnak?
SG: 47 ló áll most nálam, több tulajdonossal és több szindikátussal.

RP: Ki a legfőbb reménység 2020-ra?
SG: Mivel, ahogy Ribárszki Sanyi is mindig hangoztatja, egy istálló megítélése leginkább a háromévesek szereplésén múlik, nálam most 10-12 hároméves áll. Értelemszerűen bízom bennük. A kancák  vélhetően inkább középtávon lesznek jobbak, a mének között lesz talán jó hosszútávú, mint pl. Calabrese vagy War Master.

 

RP: …de akkor Golden Sea is rendben van ugye, azaz láthatjuk őt a pályán?
SG: Hála istennek semmi baja. Persze én is hallottam, hogy ínproblémája van, de gondoltam magamban legalább én is tudok róla, mert persze ebből semmi nem volt igaz. Egy gyulladása volt a csüdjében, de abból kikezeltük és a tulajdonosok úgy döntöttek 2019-ben már csak pihenjen. Január óta teljes körű munkát végez.

RP: Vele meg lehet célozni külföldi versenyeket, azaz már ebben is gondolkodsz vagy előbb meg szeretnéd nézni, hogy hol tart most?
SG: A tulajdonosokkal úgy beszéltem meg, hogy a Batthyány-Hunyady díjban és a Millenniumi Díjban fussunk, hiszen ezek komoly presztízsű és díjazású versenyek….

RP: Na, álljunk meg! Ezek nem hosszútávú futamok!
SG: Szerintem a kanca legjobb távja 1600-2000 méter. Ha ebben a kettőben minden rendben lesz, utána keresünk neki külföldi versenyt.

RP: Még legalább kéttucatnyi kérdésünk lenne, de elnézést, hogy így is ennyire hosszúra nyúlt. Köszönjük, hogy lapunk rendelkezésére álltál és sok sikert kívánunk a továbbiakban.
SG: Én is köszönöm!

Köszönjük Ribárszki Sándor segítségét, aki házában fogadott bennünket, és segített a fordításban és az emlékek felidézésében.

Képek: Juhász Zsóka/treattelling.blog.hu, Mérges Enikő, ZL Photos,