A bolgár bajnok – 2. rész

Folytatódik nagyinterjúnk a bolgár zsokéval.

RP: 2006-ban találtuk először neveddel a championátusban, amikor rögtön nagydíjat is nyertél, de az első bajnoki címedre 2010-ig kellett várni. Nehéz volt számodra az első négy év vagy egyszerűen csak nem kaptál olyan kiemelkedő lovakat még ekkoriban?
Stanislav Georgiev: Az utóbbi. Amikor ideszerződtem, azaz nem csak felkérésekre utaztam ide, akkor megnyertük ugyan a pályán a derbyt, amit később elvettek, de ennek ellenére nem volt olyan jó szezonom, hiszen az idény második felében már nem is kaptam olyan sok és minőségi lovaglást. Ennek valószínűleg az is az oka volt, hogy nem tudtam még annyira jól magyarul. Nem ment könnyen a kommunikáció az idomárokkal és a tulajdonosokkal, azaz kijelenthető, hogy nem tudtam még kellőképpen menedzselni magam.

RP: Mindjárt rátérünk a többiekre is, de az interjúra való felkészüléskor nem kerülte el a figyelmemet, hogy mennyi kiváló sprintert ültél. Városbíró, Alfkona, vagy éppenséggel Duce is több remekbeszabott győzelemben volt társad, akik a 2000-2010-es évek abszolút meghatározó repülőgépei. Más érzés számodra rajtuk lovagolni, mint egy hosszútávfutón?
SG: Más, de meg kell, valljam én nem is igazán szeretem a sprintversenyeket, nem az én stílusom ugyanis. Inkább a hosszútávú versenyek a kedvenceim.

RP:..ahol el lehet taktikázni?
SG: Igen, pontosan.

RP: Városbíró öt Kozma Ferenc Emlékverseny győzelméből kettőben, míg Alfkona ugyanitt elért négy sikeréből az utolsóban vetted ki a részed. Nem voltál szomorú amiatt, hogy a kanca nem tudta véghezvinni a mesterötöst, mint a nagy előd?
SG: Nem. Én nem gondoltam így erre.

RP: Alfkona  – szlovák tulajdonosa révén – azonban többet versenyzett külföldön és jóval több karrierjének bevétele, mint Városbíróé (39 és 27 mio). Ki lehet jelenteni, hogy valamelyikük jobb volt a másiknál szerinted?
SG: Itt sokat számít a menedzselés, hogy melyik futtató vagy tréner hová íratta be lovát. Városbíró egészen más típusú volt, mint Alfkona, de nem jelenthető ki szerintem, hogy bármelyikük is jobb lett volna a másiknál.

RP: A képen veled látható Siklósi Tamás személye több szálon is kapcsolódik hozzád. 11 évvel korábban egyszer már derbygyőztesnek érezhetted magad Garabonciás nevű lovával pár napig, ahogyan mondtad is az imént, de hivatalosan csak 2019-ben lettél az. Begyógyult már benned az akkori seb?
SG: Úgy gondolom, hogy Golden Sea derbygyőzelmével begyógyult ez a seb, addig nem.

RP: Eddig főként a sprinterklasszisokról beszéltünk, de ha megnézzük a magyarországi nagydíjakban elért eredményeidet, két versenyt nyertél meg négyszer és egyik sem rövidtávú. Elsőként az egyszer már említett Milleniumi Díj, amelyet Gina Maxi után háromszor Akabával sikerült megszerezni. Ez a triplát, hová helyezed el pályafutásodban? A 3 trófea együttesen felér például a derbyével?
SG: Háát nehéz kérdés. A Derby azért csak derby. Valóban nagyon nagy dolog a Millenniumi tripla Akabával, de azért a derbyvel nem ér fel a szívemben.

 

RP: Ide is kívánkozik az a kérdés, hogy utólag fájó a Gran Torinotól elszenvedett vereség, hiszen a magyar lóversenyzés történetében egyetlen telivér sem tudta még megnyerni a néhai Király Díjat négyszer, ráadásul a csúcsformát mutató portugál tenyésztés egy évvel később már csak utolsó ugyanott?
SG: Aznap Gran Torino élete topját futotta később nem is hallottunk felőle, de ott akkor nem gondoltam erre, hogy ez fájó lenne, hogy nem lett Akaba a Millenniumi Díj egyetlen négyszeres győztese. Akkor meg sem fordult ez a fejemben.

RP: A másik sikerszériád a St Leger, amelyet négyszer, de – értelemszerűen – négy különböző lóval nyertél meg. Most viszünk be a zsákutcába és kérlek, próbáld ezt megválaszolni, hogy melyik pályafutásod legjobb lova? Adunk nyolc segítséget: Alfkona, Akaba, Duce, Garabonciás, Golden Sea, Mágnás, My Luck, Városbíró. Természetesen mást is mondhatsz.
SG: Igen valószínűleg ők a magyarországi karrierem legjobb lovai, de nem fogok választani köztük. Pl. Mágnás is nagyon jó ló, de tudjuk, hogy neki mennyit kellett kihagynia egészségügyi problémák miatt. Szerintem ő pl. van olyan klasszis, akit nyugodtan ki lehet próbálni külföldön is.

RP: Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy pl. megverte a később Group 1 győztes Nancho-t.
SG: Így van. Golden Sea-ről is tudni kell, hogy nem csak a derbyben bizonyította klasszisát. Nem tudnék sorrendet felállítani köztük.

Szonáta győzelme a Gróf Károlyi Gy. Emlékversenyben, 2012-ben.
Kép: Vonczem Gabriella/Juszel Béla

RP: És a szívednek legkedvesebb, ha van ilyen egyáltalán?
SG: Az előző is nehéz kérdés volt, de ez aztán meg pláne. De ha ki szeretnéd erőszakolni belőlem ezt a választ, akkor Szonáta. Már csikó korától a szívem csücske volt.

Holnap folytatjuk.

Képek: Juhász Zsóka/treattelling.blog.hu, nyitókép: Mérges Enikő