2018 hőse: Oisin Murphy

Bemutatjuk Önöknek a szezon egyik legfontosabb szereplőjét.

A mindössze 23 éves ír zsoké idén valósággal berobbant a küztudatba, miután tavaly megszerezte első topsikerét, 2018-ban meghódította Európát. Ideje tehát, hogy pár szóban méltassuk a sokáig ismeretlen lovast.

1995-ben született, olyan lóversenyszemélyiségekkel büszkélkedő családban, mint a háromszoros Cheltenham Gold Cup-győztes Jim Culloth, így nem meglepő, hogy maga is egészen fiatal korától lovak között töltötte mindennapjait, rendszeres versenyzett díjugratásban és pónigaloppon.

2013 óta versenyez profi zsokéként, akkori szezonbeli 13 kisebb sikere után 2014 májusában szerezte meg első Group-trófeáját a Gr2-es Temple Stakes-ben Hot Streak gyergében.

A Gr1-győzelem azonban egészen tavaly őszig váratott magára, ám “kárpótlásul” szinte azonnal összejött a második is. Októberben Aclaim-mel hozták el a Prix de la Foret díját az ARC-hétvégén, majd hónap közepén Blond Me-vel is felállhatott a dobogó legfelső fokára a kanadai E.P. Taylor Stakes-ben.

Idei éve eddig minden várakozást felülmúlt.

9 Gr 1-es trófea öt különböző országban

– nem rossz mutató, igaz? Nem sokan vittek véghez ilyen ritka “sorozatot”, különösen nem 23 évesen. (Bár a lóversenytörténelem összes eseményére senki nem emlékezhet, szinte biztosan állíthatjuk, hogy ez példátlan teljesítmény.)

Roaring Lion állandó lovasaként háromszor diadalmaskodott Nagy-Britanniában (Eclipse Stakes, Juddmonte International, Queen Elizabeth II Stakes) és egyszer Írországban (Irish Champion Stakes), míg Benbatl-lel Dubai-ban (Dubai Turf) és Németországban (Bayerisches Zuchtrennen) hagyták ott a nyomukat.

A további két siker pedig már csak a hab a tortán; The Tin Man-nel a Haydock Sprint Cup-ban értek haza, Royal Marine révén pedig ismét futamot nyert az ARC-hétvégén, ezúttal a Prix Jean-Luc Lagardere-t. A Qatar Racing zsokéjaként pedig hétről hétre kiváló klasszisokat lovagol, jelenleg (mint az európai istállók jelentős része) Ausztráliában képviseli az öreg kontinenst.

Méltathatnánk hosszasan a fiatal lovas teljesítményét, de teljesen fölösleges lenne. Ugye senkinek nem kell elmagyarázni, miért is olyan fantasztikus mindez? A számok beszélnek helyettünk – és hol van még a szezon vége?!

Képek: Racing UK